Arról, hogy kell-e napvédőket használni, mikor és mennyit mostanában sok ellentétes véleményt hallunk. Igaz, hogy az UV sugarak sokkal erősebbek, mint régen. De az is igaz, hogy a napsugárzás hatására jut a szervezetünkbe D vitamin, és sok betegséget írnak manapság a D vitamin hiány számlájára. A napolaj gyártóknak persze érdekük, hogy minél többet használjanak a termékeikből, ezért a reklámok nem azt fogják harsogni a fülünkbe, hogy napozz, mert a napra szükséged van.

Persze nagyon óvatosnak kell lennünk, mert az igazság valahol középen van. A napra tényleg szükségünk van, és tényleg károsodhat a bőrünk, ha esztelenül napozunk. Azt, hogy ki mennyit ken magára döntse el mindenki saját maga. Függ nagy mértékben a bőr típusától, a napszaktól, és az alapozó napozástól is. Mint mindenből ebből is a mértékletesség a legjobb recept: minden nap 20 perc a napon nem ugyanaz, mint hetente egyszer két óra. Mint ahogy a vitaminokat sem egyszerre szedjük be mind, hanem szépen elosztva minden napra.

Mindenki figyelmébe ajánlom Szendi Gábor cikkét a napozásról, rákról és melanómákról:  http://www.tenyek-tevhitek.hu/csaktagoknak/napozas-es-melanoma.php. Viszont a cikkre írt válasz Horváth Béla bőrgyógyász tollából is nagyon érdekes, és bár sok mindent tényt vitat az előző írásból, mégis nagyon korrekt, mert nem ajánlja a gyári napvédőket sem: www.ideal.hu/pro-es-kontra/102277-biztos-napozzunk-a-melanoma-ellen-nyilt-level-szendi-gaborhoz.html. Egy biztos, mindketten hisznek abban, amit hirdetnek, ezért érdemes elgondolkozni mindkettőjük véleményén.

Szerintem igenis vannak olyan esetek, amikor kell valamilyen fényvédőt használnunk. Ha nagyon fehér a bőrünk, nincs még alapszínünk, vagy a tűző napon kénytelenek vagyunk kint tartózkoni (és kilóg valamink a ruhából). A gyerekekre pedig még jobban kell vigyázni. De a bolti napvédők sok mindent tartalmaznak, ami nemhogy nem tesz jót a bőrnek, hanem még rákkeltő is lehet. A kémiai fényvédőket teljesen kihagynám a kozmetikumokból, ugyanis úgy működnek, hogy elnyelik a fényt, majd a bőrben elbomlanak. Sokak véleménye szerint ezek az anyagok UV hatására módosulhatnak, és komoly kárt okozhatnak.

Mit használjunk tehát a házi napozó krémekben? Először is vannak fizikai fényvédők, amiket még a divatos kozmetikai szerekben is megtalálunk, mert tényleg hatnak: a bőr felszínén maradva valóban visszaverik a fényt, nem ártalmas anyagok, és ami nagyon fontos hogy nem szívódnak be. Ami hátrányuk, hogy a bőrünkön is meglátszik a használatuk: fehér védőréteget képeznek rajta, ami nem annyira esztétikus. Gyerekkoromban főleg ilyen napolajat lehetett kapni, még jól emlékszem anyukám hófehérre kent lábára, meg az öcsém fehér arcára :) Manapság persze csökkentik a mennyiségüket és inkább a kémiai fényvédőkkel rakják tele a termékeket, hiszen az sokkal kevésbé feltűnő.

Fizikai fényvédőt patikában tudunk venni: ilyen a cink-oxid és a titánium-dioxid, de olvastam még a kaolinról és a vas oxidról is. Ezek közül talán a cink-oxidnak van a legjobb hatása, és a legnagyobb múltja: kb. 300 éve használják már a bőrgyógyászatban  a kalamin (kovacinkérc) főbb összetevőjeként.

Ezek után vannak olyan növényi olajok, amelyek természetes fényvédelemmel rendelkeznek, de nem túl erőssel. Ilyen a shea vaj (SPF 4), a szezám olaj, (SPF 4) jojoba olaj (SPF 4), avokádó olaj (SPF 6-8), málnamag olaj (SPF 28-50), és ezeken kívűl még a kókuszolajnak, az olivának és az aloe gélnek is van egy enyhe napvédő hatása. A zöld tea (kivonat) ellensúlyozza az UVA/UVB sugárzás hatását és véd a bőrráktól. Napolajba tenni kicsit nehézkes, de belsőleg is hat! Sok zöld teát kell inni, nyáron főleg. Az E vitamin  mint antioxidáns szintén segít leküzdeni a bőrnek a káros sugárzást.

Holnap ígérem tényleg elkezdem felrakni a napolaj recepteket! Bocs, de nem tudtam az előzményeket kihagyni.