Muszáj visszatérnem a fürdőbombákhoz, mert nagyon felkapott lett itthon, gyakran csinálom és némileg gyarapodott a tudásom. A recept amit most leírok nem sokban különbözik az elsőtől, és tovább lehet kísérletezni mindkettővel. Igazi élvezetet nyújt a kreatív énünknek (melyik nőben nincs ilyen?), a színek, formák és illatok rengeteg lehetőséget rejtenek.

Mit kell tudni a fürdőbombákról? A lényeg a receptben a szódabikarbóna és a kb. fele annyi citromsav elegye, melyek vízbe kerülvén reakcióba (pezsgésbe) lépnek egymással. Mivel e kettő együtt csak por alakú (egyébként így is lehet pezsgőfürdőnek használni) kell valami, folyékony állagú ami összetartja őket. Ez lehet egy kevés víz, egy kis olaj vagy a kettő keveréke. Az ezeken kívűl hozzáadott anyagok csak finomítják a végeredményt: a keményítő a textúrának tesz jót, a só a fürdővíznek, a borax meg egy kicsit emulgál (vagyis segít az olajat és a vízet oldódni egymással). Amit még ezeken kívűl hozzáadunk, az az illóolaj, már készítéskor is csodás illatok lesznek a lakásban, és fürdésre is megmarad, ha a fürdőgolyókat száradás után becsomagoljuk. A másik a színezék, ez tényleg csak az esztétikai élmény miatt kell, de hiszen az nagyon fontos egy gyereknek, vagy ha ajándékba adjuk.

A képhez annyit szeretnék hozzáfűzni, hogy kézügyességem gyakorlatilag nincsen, ezt tessék számításba venni. A múltkor nem a saját fürdőbombáimat tettem fel (az enyémek nem voltak fotogének), most viszont próbáltam valami nézhetőt alkotni, és hát így sikerült. Rendkívűl vonzódom a kreatív hobbihoz, próbálkoztam már sok mindennel, de be kellett látnom, hogy ügyetlen vagyok hozzá. Még szépen varrni sem tudok (de szerencsére a nagylányom pótólja a hiányosságaimat), nemhogy gyöngyöt fűzni és szalvétatechnikázni. Ezért fordultam a "kreatív kozmetikához", mert ez inkább a főzéshez hasonlít, ami jól megy. A főzés, sütés is tele van kreativitással és kísérletezéssel, hasonló szabályai vannak mint a kozmetikum készítésnek (még emulgeálunk is, amikor majonézt készítünk), de kézügyesség, az nem feltétlenül kell hozzá. Most már eleget szaporítottam a sorokat, lássuk a receptet.

1 csésze szódabikarbóna

1/2 csésze keményítő

1/4 csésze keserűsó (sima tengeri só is megteszi)

1/2 csésze citromsav

2-3 evőkanál mandula olaj  (más olaj is jó)

3/4 evőkanál víz

1/4 teáskanál borax (elhagyható)

1/2-1 teáskanál illóolaj

10-20 csepp ételszínezék

Egy külön tálban összevegyítjük a szódabikarbónát, keményítőt, sót, citromsavat. Egy másik tálba először beleöntjük a vízet, abban elkeverjük a színezéket, majd a boraxot. Ezután jön bele a mandula olaj és végül az illóolajak. A borax ellenére nem fognak olyan jól elkeveredni, de ne aggódjunk emiatt. Most kell majd nagyon gyorsan dolgozni: a folyékony összetevőket beleöntjük a szárazakba, és fürgén összekeverjük, hogy ne nagyon kezdjen el pezsegni. Ezután kézzel próbáljuk egy kicsit összenyomni az anyagot, hogy tapad-e. Ha nagyon morzsálódik egy kis mandula olajat tennék még bele, nem vizet. Ezután nyomkodjuk formákba, jól tömörítsük össze, és már ki is boríthatjuk egy tálcára ahol békén kell hagyni amíg teljesen ki nem száradt. Végül érdemes becsomagolva tárolni, hogy az illóolajak ne illanjanak el belőle.

Amiket ma csináltam: a zöld színű citromos-mentás illatú (kevés borsmenta sok citrom), amiket kerek műanyagformába nyomkodtam, de nem akart összeállni a két fél, ezért félgömbök lettek. Egy kis körömvirág is bele van keverve hogy feldobja a színét, a végén persze le kell majd mosni miatta a kádat. A sárga színűek narancsos-rózsafásak, szilikon muffinsütőbe nyomkodtam őket hogy formát kapjanak.